2013. január 28., hétfő

2013. január 15., kedd - 2. rész

Nagyon reggel volt még, 9-kor sem kezdett ébredezni a város, bár ezt csak az alapján mondom, amit a repülőtéren láttunk. Egyetlen (méregdrága) kávézón kívül semmi nem volt még nyitva, és persze itt találkoztunk a félig-meddig utitársainkkal, a szintén 6 fős (bár más felállású) Szurcsi-családdal - hol máshol? :)

A Pl. Espanyaig kellett bejutnunk a városba (vagy legalább addig), onnan már nem volt messze a kiszemelt szállás. Erre több lehetőség adott: a vonat, az Aerobus és a 46-os busz. Az első kettőre jó a T10-es gyűjtőjegy, amit a repülőtéren nem lehet kapni, és bár első gondolatra az Aerobusra szavaztunk volna, de arra meg helyben csak "Aerobus"-jegyet lehet venni, ami az oda-vissza útra valami 9,++ euro (miért, amikor a komplett T10, tehát 10 utazásra jogosító gyűjtőjegy csak 9,8???), az állomás kicsit messzebb van, ráadásul nem is nagyon néztem utána hogy a vonat hová vinne be, szóval maradtunk a 46-osnál, amire a sofőrnél jegyet váltva fejenként 2€- ért jutottunk be a kívánt térre. Mire oda jutottunk, már elmúlt 10 óra is (kb 20 perc lehetett az út), na akkor kezdték nyitni a boltokat. A téren leszállva a buszról csak ámultunk: a képeken már sokat látott vörös tornyok jobbról, aréna balról, és mint aki járt már ott, úgy mutattam rá a sugárútként szerteágazó széles utak egyikére, hogy szerintem arra kell menni - így is tettünk. Két metrómegállónyit sétáltunk, nézelődtünk, rengeteg étkezőhely és bolt mellett elsétálva, akik akkor nyitogatták ki az ajtajaikat, húzták fel a redőnyöket. Körülbelül azonos sebességgel mentünk, mint a mellettünk közlekedő kukás autó, Milán legnagyobb örömére: minden egyes konténer ürítésnél rácsodálkozott, hogy csak a sárga színűt ürítik, és hogy a kocsi oldalába döntik a szemetet. Nagy élmény ez egy négyésfél évesnek! :)

Számunkra azonban más dolog tűnt fel: minden házban több erkélyre, ablakba is ki volt feszítve a katalán zászló - nagy itt a nemzeti öntudat, és a spanyoloktól való függetlenedés vágya, az már az első órákban feltűnt, ahogy betettük a lábunkat a városba.


A szálláson Patricia már várt minket (azóta meg is beszéltük hogy milyen szép lány :-o), gyors egyeztetés, fizetés, aláírás, stb, el is foglaltuk a kis lakunkat (Vivo Barcelona, érdemes rákeresni, sokféle apartmant kínálnak elfogadható áron), és csak ámultunk. 3 franciaágyas hálószoba, 2 fürdőszoba (az egyik zuhanyzós, a másik jacuzzis fürdőkádas), olyan burkolatokkal hogy szívem szerint hazahoztam volna, teljesen felszerelt konyha (mosó- és mosogatógép, sütő, mikró, kerámialapos tűzhely, kenyérpirító, vízforraló, kávéfőző....), mind ezek mellett még plusz a tágas nappali plazma tévével, és étkező  8 székkel. Csak ámultunk, de tényleg.  Sokáig mondjuk nem időztünk, azonnal a nyakunkba akartuk venni a várost, a gyerekek pörögtek, mi pedig attól féltünk, hogy ha most ledőlünk pihenni, akkor estig alszunk, és kár lenne így elpocsékolni már rögtön az első napot, így hát 11-kor útnak eredtünk, naná, hogy a tenger irányába. 

Az utcánk a Paral-lel útra nyílt, ezen végigsétálva a Port Vell nevű kikötőhöz jutunk. Útközben nincs túl sok látnivaló, de mégis: azonnal szembe tűnt az utcák tisztasága, hogy minden olyan kulturált, rendezett, sehol egy szemét a földön, és igényes graffitik díszítették az arra érdemes falakat. Ezek a dolgok azért ahhoz képest, hogy tulajdonképpen mediterrán városról van szó, felettébb megleptek.






Időközben sajnos feltámadt a szél, így szükségessé vált a sapka és a sál, bár konkrétan nem volt hideg, de mégis hűvösebbre fordult az idő. Egyszer csak a "Port of Barcelona" csodálatos épülete előtt találtuk magunkat, a másik oldalról a régi vámház vonzotta a pillantásunkat szinte tekintélyt parancsolóan, messzebb nagyobb jachtokat, kicsit közelebb pedig kisebb vitorlások ringatóztak a vízen, a parthoz közeledve pedig feltűnt előttünk a Kolumbusz emlékmű is. Csak ámultunk a sok szépségen, a pálmafákkal szegélyezett kikötői sétányon, annyira gyönyörű volt.






A kikötői lófrálás és sirálynézegetés után a Ramblason séltáltunk fel, egyrészt mert egyszerűen kíváncsiak voltunk a sugárútra (figyelem, az ajándéktárgyak itt sem drágábbak mint bárhol máshol, én utólag már bánom hogy nem vettem meg 1-2 apróságot...), másrészt pedig ezen az úton található a Mercat de Sant Josep, közismertebb nevén a La Boguería élelmiszerpiac, ahová elsősorban a látnivaló mivolta miatt, másodsorban a hűtőnk (és a gyomrunk) ürességtől való kongása miatt tartottuk fontosnak kilátogatni.

Na ezen a piacon MINDEN kapható, ami ehető - legalábbis ez volt az érzésünk. Isteni finom gyümölcsök keveréke felkockázva és dobozba rendezve - ez volt az egyik első dolog, amit beszereztünk, aztán jött a mustra: magvak, aszalt gyümölcsök, hogy a sajtokról, sonkákról ne is szóljak, na és itt kóstoltuk meg először az egyébként szinte mindenhol kapható (és mindenhol mennyei, friss, meleg) bagettet is. 




Főtt ételre is vágyott már minden porcikánk, több kifőzde jellegű hely is akad a piacon, ahol ilyesmit lehet helyben fogyasztani, vagy akár dobozba rakatva elvinni, mi (főleg a gyerekek miatt) az utóbbi lehetőséggel éltünk. Vagy 6-7 féle finomságot kértünk, nem nagyon tudjuk hogy pontosan miket: volt benne csicseriborsós szaftos valami, meg sült csirke ami sok hagymával, paradicsommal és fenyőmaggal volt elkészítve, volt tészta-féle is, meg még tésztába göngyölt nem tudjuk micsoda, ez után pedig a kijárat felé baktatva beficcent a babakocsi aljába még vagy két kiló narancs és pár szem citrom is. 

Na igen, jut eszembe babakocsi: gondolkoztam, hogy hordozókendővel vagy babakocsival közlekedjünk-e a városban, első körben (mivel a repülőn sem mozgott túl sokat Koni), jobb lesz a babakocsi, de a séta végére (5 óra talpalás után, délután 4-körül) úgy gondoltuk, hogy mind a négy nap alatt ez lesz a tökéletes mód a közlekedésre, ugyanis se egy útpadka, főleg úthiba, egy bolti küszöb, tehát tényleg semmi nem akadályoz meg abban, hogy kényelmesen toljam a bébimobilt, nem beszélve arról hogy a kisasszony így többet lát, és többet is mozog, mintha 4-6 órán át szorosan hozzám lenne kötözve. Szóval Budapest-Barcelona 0-1, ha a babakocsis közlekedés a szempont, na és a tároló kosarat, valamint a tolókart is meg lehet pakolni rendesen, tehát nem kell semmit cipelni. :)

Nos hát a szállásra visszatérve tehát mielőtt a gyerekek (nyilván csak ők... :D) összeestek volna a fáradtságtól, gyorsan rámelegítettünk még az étkekre, tálaltunk, és nekiestünk a finom falatoknak, majd nyugovóra tért a család - éreztük már akkor, hogy ebbe a napba ennyi fért bele - akkor még nem is sejtettük, hogy vár ránk izgalom akkor is, ha nem tesszük ki a lábunkat az ajtón.

Néhány óra szundi után a konyhában lévő gyümölcsös tálat vettük kezelésbe, de csodák csodájára, a gyümölcsök mellett vagy két liter víz is volt benne, amit nem mi öntöttünk oda. A. persze egyből megállapította, hogy honnan a víz: a cirkó (ami egyébként, állítása szerint egy olasz sz*r) az egyik konyhai felső szekrényben volt elrejtve, ami alatt a gyümölcsös tál pihent, a készülék belsejében valami elf*sta magát (ez biztos valami szakszó, A. gyakran használja), a víz pedig, ami a fűtés feltöltésére szolgált azelőtt, a tálba kezdett folyni, nem is akárhogy. Pánikkeltésnek elég volt a mondat, hogy egy órán belül itt se melegvíz, se fűtés, én pedig a "tudsz vele csinálni valamit?" kérdésre kapott "nem, hát nincs is nálam szerszám" válasz után azonnal hívtam szépséges Patriciánkat, aki vagy negyedórán át sem igazán értette, hogy mi a gondom. Lementem Szurcsiékhoz, remélve hogy otthon találom őt (vagy bárkit aki nálam jobban tud angolul, vagy spanyolul/katalánul), de Patricia őket sem értette meg még egy jó darabig, aztán szerencsére csak kibökte, hogy küld egy szerelőt, tíz perc múlva pedig azt, hogy hát szerelő csak másnap reggel, másik üres apartman pedig nincs. Ez volt az utazásunknak az a pontja, amikor fogadkoztam, hogy na mi többet Spanyolországba NEM, mert miért van az, hogy ez nekünk mindig ilyen rohadt kalandosan indul, és különben is, mi az hogy nincs másik szállás, és különben is, meg fogunk fagyni éjjel, a gyerekek így is náthásak, és nincs az az összebújás ami megmentene minket egy tízfokos lakásban történő fagyhaláltól. 

A lakásba visszatérve, vacsora közben A. gondolt egyet, és egy kés segítségével szétkapta az "olasz sz*r" névre hallgató készüléket, és szintén egy kés segítségével odanyúlt a megfelelő helyre, a vízfolyás elállt, a nyomás nem csökkent tovább, mi pedig imádkoztunk (vagy valami ilyesmi), hogy akkor ez maradjon így legalább reggelig, vagy mondjuk inkább az ott tartózkodásunk végéig... mindenesetre nyugodtabb lelkiállapotban feküdtünk le aludni, mint ahogy azt előtte két órával gondoltuk volna. Mondom én, hogy (ha) spanyol (akkor) kaland.... egyelőre nem is merem tervezni a következőt.

11 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Bocs, az előbb elrontottam, újból...
    Erősen figyelek, de káoszok keletkeznek, így az első bekezdésed után már elkezdtem a papírjaim között keresgélni és azt írtam ki, hogy az aerobus (www.aerobus.com), ami a városban hat helyen áll meg, végállomása a Pl. Espanya, 20 percenként jár és oda-vissza 9,75 euroba kerül. Nekem ez a reptéri busz, de te erre 19 Eurot írsz. Vanegy éjjeli busz, amit N17-es számmal illetbnek, arra két euro a jegy, akkor ez lenne a 46-os, és az vajon elmegy a Pl. Catalunyára? Légyszi küld már el a rendes e-mail címed, hogy ezeket ne itt kelljen lebeszélni...most olvaslak tovább.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsánat, elírtam a 19 eurot, 9 euro valamennyi az oda-vissza út az aerobus-szal. a 46-os busz az 46-os, nem megy el a Catalunyáig, csak a Pl. Espanyáig. a 2 euros jegy az egy db sima vonaljegy, ami 75 percig érvényes, megveheted a buszsofőrnél is, de ha T10 jegyet veszel, akkor az 10 db vonaljegynek felel meg kevesebb mint 10 euróért, tehát kevesebb mint féláron tudsz közlekedni vele.

      Törlés
  3. Miért teszed ilyen kicsir a képeket, abszolút élvezhetetlen??? :-( Bár már láttam őket a facebookon, azért a szöveg között elidőzni velük jobb lenne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mert nem fotóblog, hanem beszámolós. egyébként ha rákattintasz, megnézheted nagyban. :)

      Törlés
  4. Én a vonatot választottam, ha elsétáltok a vonat irányába, ott van két automata és lehet T10-et venni. 75 percnyi út 1 EUR alatt van, nincs olcsóbb, nekem jobban bejött ez a verzió, P.Gracia-tól át lehet szállni a szélrózsa minden irányába ugyanazzal a jeggyel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De mi éjfél után landolunk, akkor már nem jár a vonat. És mi 72-órás turista jegyet akarunk venni, de csak másnap reggel. Szóvbal az éjjeli busszal vagy a reptéri busszal be a városba és onnan taxival a szállásra, mert éjjel kettőkor nem lesz kedvem ott sétálgatni kofferrel.

      Törlés
    2. Ja értem, akkor persze más. A 3 napos BCN Transport Card-ra gondolsz? Nem vagyok benne biztos, hogy megéri. Egyrészt szerintem itt sétálni kell, mert akkor egy csomó látnivaló kimarad, másrészt a T10-ből ugye 1 fő 75 percig utazhat. Annál több egészen egyszerűen nem is kell, még a Tibidabo-ra is feljutsz annyi idő alatt. Oda terveztek menni? :-?

      Törlés
    3. Írtam e-mailt, hogy ne itt...

      Törlés
    4. de Flögi, ha nem akartok éjjel kavarni a városban, miért nem mentek a reptértől a szállásig végig taxival? és akkor nem kell a bőröndökkel 20 percig (vagy meddig) buszra várni, aztán a város közepén taxit fogni, stb?

      Törlés
    5. Mert, azt gondolom, hogy a taxi iszonyú sokba kerülne (legalábbis, itt Münchenben 80-100 Euro).

      Törlés