2014. november 16., vasárnap

Három - hát nem cuki? :)


Hola ,
Perfecto las esperamos el 21 entre las 6 y 8 de la tarde , confirmenos si desean cenar en casa o no por favor ?

Muchas Gracias

Hasta pronto

Saludos Cordiales  

CASA ONELIA

2014. november 14., péntek

Már csak ötöt kell aludni...

Jaaaa, zabszem, az van kérem szépen. Mert a biztosításból már kettő is van (megérett a bankváltás amúgy is) de még egyik sem küldött semmit, pedig mindkettő hétfő-kedden ígérte, hogy elsőbbségivel elküldik - igaz nem mondták hogy melyik nap adják postára, szóval még bármi lehet.

A t. légitársaságnál 5 eur/fő/út áron szerettünk volna fasza kis ülőhelyet foglalni (mert hely amúgy is lesz, ott ahová jut, de ennyit meg megér, hogy ott legyen, ahová mi szeretnénk). Megpróbáltam fizetni kártyával, kétszer, visszadobta, majd másik kártyával 1szer, visszadobta, erre jön sms, hogy terhelték a számlámat. Megnéztem, az első kártyámhoz tartozót is. Email ment, állítólag ma leveszik a kezüket az összegről - legyen így, még nem történt meg. A bank csak 30 nap terhelés után tudja feloldani. Csak hogy ne legyen minden zökkenőmentes. 

Aztán az is van még, hogy Utitársam talált egy jó kis céget, aki elvisz majd minket A-ból B-be (és lehet, hogy C-be is), egészen gördülékeny a levelezés Pedroval, és jókat írnak róla más utazók, én majd csak akkor írok bővebben, ha személyes tapasztalat lesz.

Kint élő magyar srác, aki az egyik kirándulásra szervezett nekünk fuvarost, szintén igen közlékeny, adott már pár jó tippet, illetve lehet, hogy viszünk neki pár dolgot, mint kés, villa... szóval ilyen hiányosságok vannak. Azért ez durva. De mesélt egy ismerős lány is tegnap, hogy voltak kint 5 éve, körutazáson, készültek sok költőpénzzel, de hát nem igazán volt mit venni, mert gyakorlatilag üresek a boltok. Szóval ilyen, aki nem szereti a rumot és a szivart, olcsón megúszhatja az utazást, így gondolom.

Szóval négyésfél nap még itthon, kezdek kicsit betojni. Mondjuk eléggé hiányzott már ez a félelemmel vegyes várakozás utazás előtt, az európai utak ugyan mindig nagyon emlékezetesek, de olyan gördülékenyen mennek, mondhatni pikpak egyszerű és kiszámítható minden, nem úgy mint most, és most határozottan úgy érzem, hogy jóóó ez a kis gyomorideg, na. 

Szóval bizti papírvárás, késvilla vétel, zenék töltése telefonra (hosszú lesz a 10+ óra az égben), egy dolgot elfelejtettem megvenni a drogériában (mermikormáskor lenne mikulás... nokomment), és pakolás, de az majd csak kedden. Nem tudom pötyögök-e még addig...

Ja, ha valaki követne radaron:

Nov. 19. 14:05  BUD-RTM HV6772
Nov. 21. 06:15  BRU-VRA JAF503
Dec. 5.   15:25  VRA-BRU JAF504
Dec. 7.   08:40  CRL-BUD W62282

2014. november 4., kedd

15

Te jó ég, komolyan nem írtam egy hónapja?! Annyira úgy tűnt, hogy nemrég (bár az utóbbi évben felvett szokásaimhoz képest jaaa...), hogy nem akartam állandóan a túlfűtöttségemtől burjánzó bejegyzéssel traktálni a Kedves Olvasókat.

Szóval van itt minden, mint a moziban, kalandosabb mint hittük. Kettő hét van hátra az indulásig, tehát kettő hét múlva ilyenkor már biztos emelt szintű pulzusom lesz, és bepakolt hátizsákom. Tulajdonképpen ez az ami biztos, minden más változhat.

Az, hogy a Viazul (kubai távolsági busz társaság, tulképp a turistákért...), azt mondta, hogy nov1-től változik a menetrend, ezáltal feltehetőleg borítva minden tervünket elengedtük az ütemezést (az irányt MÉG nem), majd nov 2-án azt mondta, hogy nov 15-ig tud csak jegyet adni (és a menetrendben nem véltünk felfedezni változást, tehát gondoltuk elkapta őket a manana feeling és nem módosítottak a menetrenden mégsem), valamint fél nap múlva közölték, hogy ja, majd nov 30 után lesz változás... hát őőő, ok. VALAHOGY úgyis eljutunk A-ból B-be. Vagy C-be. De legalább Kubában leszünk, és lesz mojito. ELVILEG!

Aztán a légitársaság vasárnap azt mondta, hogy az útvonalat nem az eddig megszokott Brüsszel-Varadero-Cancun-Brüsszel vonalon repüli, hanem fordítva, hamarabb látjuk a mexikói partot mint a kubait, egy dolog, de ezáltal bő 3 órával később érünk a hőn áhított szigetre, ami nem is lenne olyan nagy baj (mivel hazafelé ennyivel tovább is maradunk majd...), csak hát a nem tudjuk hogy megy-e egyáltalán buszunkat így nem is valószínű, hogy elérjük. 

Nem elég a kaland? Akkor mondom tovább. Mélyen tisztelt AXA Biztosító, amit amúgy már nem így hívnak, csak elfelejtették mondani, pedig évek óta ügyfelük vagyok, az évek óta fizetett, egész világra kiterjesztett biztosításomról már több mint egy hónapja nem képes igazolást adni, majd tegnap közölték, hogy ja, adnak, angol nyelven, 1100 Ft ellenében. Szeretném? Tekintve, hogy többször kértem tőlük szóban és írásban, és nem küldték, és most benyögték ezt, azt mondom, hogy rohadjanak meg, inkább kötök máshol, de én ennek a bagázsnak egy kurva fillért nem vagyok hajlandó fizetni többet. Meg is írtam nekik, háromszor cenzúrázva, de a POFÁTLAN szót benne hagytam. Mert én olyan lázadó tipus vagyok. Viva la revolution.

Éééés ha még ez sem lenne elég: megkérdeztük a T. Légitársaságot, hogy ugye a jegyárban benne van a turistakártyánk (vízumunk) díja, de ezt akkor mikor és hol fogjuk megkapni, közölték, hogy a Kubába való beutazásunkkal kapcsolatban érdeklődjünk a nagykövetségen (köszi, nem ez volt a kérdés), valamint a honlapjukon, ahol amúgy csak Belgian citizen-ekre vonatkozó írást találtam, egyéb esetben forduljak a nagykövetséghez. Most nemazé', de a nagykövetség tudni fogja hogy a Jetair mikor és hogy ad nekem vízumot? 

Szóval... tizenöt nap van hátra, és itt tartunk. :D

Kis frissítőnek íme a témába vágó de valóban üdítő olvasnivaló: 8. NY-U-G-I!

2014. október 8., szerda

42

Egyéb apróságok: Kubában semmi nem úgy van, ahogy azt elsőre gondoljuk. Nagyon megörültem annak, hogy majd ott is, még egyszer, tényleg utolsó utoljára láthatom a Buena Vistát koncertezni, de az nem úgy van, még akkor sem, ha az egyik neves havannai hotel úgy állítja. Az első lelkes info után, hogy igen, tényleg, és milyen napokon, rákérdeztünk, hogy meg tudják-e mondani, hogy mely tagok fognak zenélni, de ezt sajnos nem tudták megmondani, míg nem más forrásból kiderült, hogy ez általában úgy szokott lenni, hogy a régi bandából 1 tag az aki, a többit meg úgy hozzá gyűjtik, de ennél eredetibb előadást is láthatunk az ár töredékéért, akármelyik zenés helyen, vagy akár az utcán, a Malecónon is. 

Hálózati csatlakozó USA-szerű, 110V feszültséggel. Szereztem átalakítót, ami feszültséget ugyan nem alakít át, de pl a fényképező töltőjébe jó a 110, rá van írva. A telefonét nem tudom. A srác, akitől az átalakító van, azt mondja, nem számít, hogy nem alakít át feszültséget, attól még minden fog működni, ami nem forgómotoros, és oké, pl hajszárítót nem terveztem vinni, de a "biztos???"  kérdésemre az volt a válasza, hogy "hát... elvileg..." Köszi. :D Szóval most viszek valamit, ami vagy jó lesz vagy nem, de a fényképezőmhöz vettem pótakksit, valameddig elég lesz, aztán improvizálunk, ha gond lenne.

Úgy hírlik Kubában minden megtörténhet, no és mindennek az ellenkezője is.

2014. október 7., kedd

Isztambul, óuóuó Isztambul... :)

Na ez sem addig volt titkos, amíg terveztem, de ez van, ha az ember lánya közléskényszeres, és nem tudja sokáig tartani a száját még a hipertitkos dolgokról sem. Annyira bennem volt már, olyan nagyon régóta, hogy majd' felrobbantam tőle, és muszáj volt elmondanom Neki, vagyis az Ünnepeltnek, aki a Férjem.
Ezeréve latolgattuk már, hogy valahogy, valamikor el kellene jutni Isztambulba, második lányunk - és egyben harmadik gyermekünk - névadó városába, Konstantináplyba, aki ha meghallja ezt a szót, felkapja a fejét és csúnyán néz, majd közli, hogy nem Konstantinápoly, hanem Konstantina! Na de megint csak fecsegek...

Arra gondoltam, hogy ha már így alakul, hogy ekkora ajándékot kapok a Férjemtől, hogy elenged Kubába álmot megvalósítani, amit le tudok faragni a költségvetésből, abból elmegyünk a régóta vágyott városba, ez lesz az én ajándékom neki. Gondolkoztam, hogy kettesben-e vagy ötösben, és bár én nagyon a gyerekekkel utazás híve vagyok, most mégis inkább a kettesben mellett döntöttem, egyrészt hogy romantikázzunk egy kicsit, másrészt pedig hogy kellőképp hajtósak lehessenek a napok, elvégre nekünk elég, ha csak bekapunk valamit vagy beülünk valahová egy kávéra, ráérünk este enni... meg lehetőség nyílik esti programokra, ami azért nálunk utazáson kívül elég ritka. Így történt, hogy még a kubai repülőjegyek előtt lefoglaltam 2 jegyet Isztambulba, kedvenc fapadosunkkal. Előzetes terveim szerint A. születésnapján szerettem volna megejteni az utazást, de mire Anyukám (legfőbb bébiszitterünk) rábólintott, hogy tudja vállalni a gyerkőcöket, már jól felmentek a jegyárak, egy hónappal később, tehát karácsony előttre sikerült jegyet venni, tehát december 17-21-ig esedékes ez az utazás. 

Ja, szóval fapados... tehát a SAW-ra érkezünk, amit szebben Istanbul Sabiha Gokcen International Airport-nak mondanak ami Ázsiában van, konkrétan szívás bejutni a városba, na de megoldjuk ezt is, ettől (is) kaland, meg hát elmondhatom, hogy egy hónap leforgása alatt 3 földrészt ér a lábam. :P

2014. október 6., hétfő

44!

No félreértés ne essék, az előző bejegyzésre is adok magyarázatot, csak először szeretném leírni, hogy állunk Kubával.

1. Oltások, gyógyszerek. Kötelező védőoltás nincs, de van néhány ajánlott, amiknek egy részét már amúgy is szerettem volna magamban tudni, hiába nem vagyok védőoltás párti, néhány dolog tekintetében jobb a békesség. Tehát Hepatitis A+B, Tetanus, Tífusz elleni védőoltások bennem, olcsón megúszva. Figyelem! Háziorvostól kérve jelentős összegeket spórolhatunk a másik megoldáshoz képest - nem tudom helyénvaló lenne-e leírni a részleteket, akit érdekel, kérdezzen, mondom. Felírattam egy rakás más gyógyszert is, ugyanis mi általában nem szedünk semmit, csak ha nagyon muszáj, vagyis széntablettán és gyerekeknek való lázcsillapítón, betadine-on és sebtapaszon kívül nem nagyon van itthon semmi, max házi pálinka. Doki ellátott: fájdalom- és lázcsillapító, allergiagyógyszer (azt mondta ha nő a fejem és pöttyösödöm akkor kapkodjam befelé), antibiotikum felső légúti megbetegedésre (kizárólag ha 3 napnál tovább láz is van), antibiotikum alsó megbetegedésre (mármint hólyaghurut, vagy ilyesmi), aztán majd igen, hasmenés ellen majd valami komolyabb, mint a széntabletta, szorulásom meg biztosan nem lesz, mivel elsősorban zöldség-gyümölcs fogyasztásra fogok beállni, másodsorban pedig engem a rum meghajt, az meg ott lesz, nem kevés.

2. Szállások. Első körben nem is igazán akartunk szállást foglalni, mivel Kubában egy jobb casa (casa particular = magánszállás) sokkal tisztább és kulturáltabb, mint egy rosszabb akár 4 csillagos hotel, másrészt az ár is a töredéke, valamint tele van velük minden város, olyan nincs, hogy ne találnánk jót. Aztán mivel gondolkoztunk azon, hogy ugye meg szeretnénk nézni valamelyik cayo-t (part menti korallszigetet), ahol csak szálloda van, akkor az meg már legyen olyan, amilyen tényleg hűha. Természetesen a keresgélés elején már bele is szerettünk egybe, de aztán elhessegettük, mert iszonyú drága, aztán körbejártuk a kérdést nagyjából ötvenszer, és arra jutottunk, hogy a többi sem olcsó, de ez legalább az az igazi "te jó ég ez maga a paradicsom" kategória, szóval akkor legyen már ez az első látásra beleszeretős, úgyhogy le is foglaltuk 2 éjszakára, ez az utazásunk talán egyetlen igazán fix pontja, mivel ki is lett fizetve. Érkezett közben egy nagyon jónak mondhato casa ajánlat Havannából is, lefoglaltuk 3 éjre (árakat és véleményt, valamint linkeket utazás után szeretnék írni, nem reklámoznék addig, amíg nem tudom milyen valójában). 

3. Közlekedés. Na ez jó vicc, de komolyan. Szidjuk itt a pesti meg ilyen-olyan tömegközlekedést, na de... magyar viszonylatban képzeljük el azt, hogy naponta 2 db busz közlekedik Budapest és Debrecen között, az egyik mondjuk Szolnok felé, a másik Miskolcot útba ejtve. Szóval ha minket Miskolc csak pár órára érdekel, akkor az nem úgy van, hogy a reggeli busszal odamegyünk, majd a délutánival tovább, mert a délutáni más irányból megy, valamint Miskolc és Szolnok között nincs semmi, így "egy körben" nem is tudjuk megnézni a kettőt, hanem mindenhová rá kell számolni legalább egy éjszakát, vagy szerezni egy embert, aki elvisz A-ból B-be. Erre állítólag bárki kapható, akinek autója van.. hát reméljük a valóságban is így lesz. Mindezek tetejébe még az is történt, hogy hatvanhatszor körbejárva a témát kitaláltunk egy kivitelezhető útvonalat, hogy mi után mit nézzünk meg, hol túrázzunk, mikor legyen strandolás/búvárkodás, erre most kaptuk az infot, hogy novembertől változik a buszmenetrend. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az a 2 járat mondjuk olyan szinten változik, hogy nem napi 2 lesz, hanem csak 1, és nem áll meg itt, csak 2 várossal arrébb, ilyesmi, szóval most várunk, és kezdhetjük az egészet elölről. A másik hátulütője a dolognak, hogy nagyjából itthon kell felkészülni ezekre a dolgokra, szóval ott nem működik az sem, hogy na előkapjuk a kis okostelefont és rápillantunk a menetrendre. No de majdcsak lesz valahogy, igazából nagy baj akkor sem érhet, ha ott ragadunk egy karibi parton két hétre, bár fájna a szívem hogy csak ennyit láttam az egész országból.

4. Brüsszelig, Brüsszeltől. November 21-én repülünk Brüsszelből, előreláthatóan reggel 6:15-kor, értelemszerűen már előző nap ki kell jutnunk oda, tehát november 20-án. Ezzel sem volt gond, wizz akció és kedvező reptér hotel felfedezve: van olyan felsőbb kategóriás szálloda, ami ha a csillagjait nemnéznénk is megérné az árát:  a szoba, plusz a reptér transzfer oda-vissza, plusz korai reggeli akár hajnalban is, plusz csomagmegőrzés az utazásunk idejére - ezt mind szolgáltatja. Mondhatni épp ideális, a téli cuccokkal amúgy is agyaltunk, hogy mi a fenét csináljuk, a csomagmegőrző drága, de így meg kapóra jött ez az opció, hurrá. Gondolhatnánk, hogy akkor ezzel meg is volnánk, de nem ilyen egyszerű ez sem, mivel jött az info, hogy tinilányos rajongásom tárgya, Common Amszterdamban koncertezik november 19-én... épp irányban van, hosszú évek óta vágyom erre is, olyan nincs, hogy elkerüljük egymást (régi olvasók talán emlékezhetnek, hogy már volt egyszer egy koncertjegyem kb 4 évvel ezelőtt, de épp az a koncert maradt el, amire mentünk volna...eléggé kibuktam). Szóval repjegy - szállás vizslatás Amszterdamra is, találtunk olcsót, jót, reggeliset, meg Amszterdam-Brüsszel buszjáratot másnapra, volt még koncertjegy is, szóval ez is le lett szervezve cakkpakk nagyjából 3 óra alatt, azzal együtt, hogy itthon halkan, szőnyeg alól súgva elmeséltem, hogy miért is indulok én egy nappal korábban Kubába. Hatalmas problémám megértésre találtatott, még jó hogy nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül. Na nem tellett bele egy hét, és borult minden - megint. Na jó, nem minden, csak az eleje, mivel kedvenc fapados társaságunk úgy döntött, hogy a reggeli eindhoveni járatot átrakja estére, én gyors fejszámolással rájöttem, hogy hohó, ez nemcsak azért kicseszés, mert bukunk egy egész napos amszterdami városnézést, de még a koncertre sem érünk oda. Szerencsére felajánlották, hogy ha ez így nekünk nem jó, akkor visszautalják a befizetett összeget, vagy díjmentesen átfoglalnak másik járatra, de az azért... még egy nappal korábban menni már messze nem low cost, meg már nincs olyan szőnyegünk ami alól azt merném mondani, hogy kéne még egy nap, másrészt oké, adják vissza a jegyárat, de hogy jutunk el november 19-én legkésőbb este 7-re Amszterdamba? Na de a kezdeti sokk után ez is leszervezésre került, másik társasággal ugyan, és Rotterdamon keresztül, de ott leszünk, ha minden jól megy, akkor fél6-ra.  Többet szarozunk ezzel a résszel, mint a főattrakcióval, komolyan. 

Na de azé' várjuk, ... már csak a biztosító társaságok szívatnak minket, de azt egy következő bejegyzésben mesélem el, ha célegyenesbe jutunk - remélem hamarosan.

offtopic ;-)

"Thank you for purchasing tickets on Hodjapasha."

2014. szeptember 28., vasárnap

52!

Na az van, hogy mire oda jutnek hogy irjak az elokeszuletekrol, valami mindig megvaltozik, ujra kell tervezni, meg az europai reszen is. Mondjuk nem is mi lennenk ha nem igy lenne, de szerencsere az eddigi legrugalmasabb utitars cimet viszi akivel vilagot fogunk latni (konkretan 5 orszag levegojet szivjuk majd :-D), szoval zokkenomentes a valtozas-szervezes. Hamarosan jovok a biztosnak tuno reszletekkel, addig is...: 


2014. augusztus 6., szerda

Kiruccanás a Börzsönybe

A feladat adott volt: A. kérte, hogy találjak ki hétvégére valamilyen programot, ahol van vízpart, gyerekeknek izgi, kirándulós, és lehet sátorban/kocsiban aludni, netán bringatúrázni egy keveset, és nincs túl messze, ne az autózás vegye el az időnk nagy részét. Ötleteltem, hogy mi lenne a legjobb megoldás, és Nógrád-megye szépségeiről sokat hallottam már, így a következő lett a program:

Indulás itthonról szombat reggel fél 9-kor, érkezés a Szendehely közelében lévő Gyadai tanösvényhez 10-kor. Nagyok hátizsákkal (én meg még nagyobbal, mert teszteltem a nagy hátimat amit majd Kubába viszek, bő 10 kg-ra volt megpakolva a két napra való minden cuccunkkal... uh!), A pedig időnként nyakában a kicsivel nekivágtunk (az egyébként ingyenesen látogatható) kiránduló ösvénynek. 5 km a túra útvonala, 5-6 éves gyerekekkel is lazán teljesíthető, kb 3 órát vett igénybe. Az információs táblák érdekességeiből sokat tanulva, érdekes gombákat megcsodálva, a természet illatát magunkba szívva, szalmabála mászással és szöcskefogó versennyel gazdagítva az élményt remekül éreztük magunkat, a lengő- és függőhíd, no és a mocsárvidéken a cölöpökön való sétálás, és a rönkjárda is kalandos volt!





A tanösvény bejárta után tovább indultunk Nőtincsre, ugyanis a Seholsziget Élménypark területén foglaltunk sátorhelyet éjszakára (erről majd később...), de mivel már jó éhesek voltunk, előtte beültünk a Szent Flórián Csárdába, ahol érkezésünkkel egyidőben egy lagzi is kezdetét vette. Szerencsénkre a hátsó, fedett teraszon zavartalanul működött a kiszolgálás, így kis csapatunk a napi rendes zivatart tető alatt élte át, degeszre kajálva magát. Levest is ettünk (a fentiekből következtetve feltehetőleg a lakodalmas húslevesből), hűűű, na az valami isteni volt, és persze a második fogás is. Két család lévén két bőségtálat rendeltünk, egy ilyet és egy olyat, kicsit összekeverték hogy mire mit, de azért így sem volt panasz, minden nagyon finom volt és jól laktunk. Árban egyébként erős középkategóriás a hely, a limonádé kihagyhatatlan, és ami nálam a pont az i-re: az étkezés végén tejhabbal kaptuk a kapucsínót! Általában tartok attól, főleg vidéki éttermek esetén, hogy tejszínhabbal-kakaóporral nyomják el a vizes kávé ízét, de itt ebben nem volt hiba, szóval a kuszaságtól eltekintve ajánlom a helyet.

Seholsziget Élménypark. Na ez az a hely, amiről sok jót hallottunk, de a honlap alapján mégsem gondoltam volna, hogy másfél (de legalább egy) napra felhőtlen kikapcsolódást nyújt majd a családnak - szerencsére tévedtünk.Mivel zárás előtt 1,5 órával értünk oda, igazából csak egy gyors terepszemlét tartottunk. Állatsimogató illetve mini állatkert, szuper játszóterek függőhíddal és labirintussal, kanyargós csúszdákkal, étterem kemencében sült finomságokkal (ottlétünkkor mondjuk ez kihalt volt...), és nagyon kedves személyzettel. 



Ez fért bele záróráig, na meg persze a lovardák, lovak meglátogatása (nem hozzáértőkként is csak ámultunk rajtuk), Szofi azóta nyúz, hogy ő mennyire nagyon szeretne lovagolni (keressük is a környékbeli lehetőségeket), majd 6-kor kimentünk a parkoló melletti sátorhelyekhez, felállítottuk nem túl szilárd falazatú ideiglenes otthonainkat, előkerült a behűtött fröccsnek való a felnőtteknek, gyümölcslé a gyerekeknek, és bár nem voltunk még igazán éhesek, előkerült a vacsorának való is. A Postakocsi Vendégház, aminek a kertjében sátoroztunk, teljesen üres volt, de megkaptuk a kulcsát a vizesblokkok használata miatt. Tip-top, csilli-villi tisztaság fogadott, maximálisan elégedettek voltunk. Zuhanyzás után még beszéltettünk egy kicsit naplementéig.


Az éjszaka teljesen nyugodtan telt, a gyerekek is édesen durmoltak, hűvös sem volt. Szeretek a természet lágy ölén éjszakázni, már hiányzott ez az érzés. Ennél már csak az a jobb, amikor felébred az ember a "semmi" közepén, és a harmatos fű illata az első, amit megérez..  aztán pedig a "kávét" felkiáltás csendben, no és az éhség. Otthonról hozott finomságainkhoz csak némi pékáru szükségeltetett, a fiúk bringával mentek el a helyi boltig, hogy ezt beszerezzék, így kezdetét is vehette a lakoma. A kalandpark 10-kor nyitotta ki újra kapuit, így bőven ráértünk még a sátorbontással is.


Összecuccolás után kifizettük a szállást, nyakunkba vettük az élményeket újra (szállóvendégeknek a parkba való belépés az éjszaka előtti- és utáni napra is ingyenes!), megérdeklődtük, hogy mikor indul a kisvonat (dotto, én nem vagyok oda érte, de a gyerekek már nagyon izgatottak voltak), 12-ig kellett várni, így hát az állatok és a játszóterek után irány az erdei játszótér! A nagyok imádták, Koninak nem igazán nyújtott akkora élményt, de azért kellőképp szórakozva töltöttük el időt. :)


A következő napirendi pont a Báni tóhoz való átbringázás volt ottani strandolással egybe kötve - vagyis lett volna, csak az útitársaink mégsem hoztak magukkal biciklit, így autózás lett belőle. Annyira végül nem is bántam, mert az eső hol eleredt, hol elállt, a Bánki tó vízszintje pedig legalább 30 centivel alacsonyabb volt az egyébként szokásosnál, ennek megfelelően poshadt szagú, és sajnos néhány döglött hal is szegélyezte a vízpartot. Rövid séta, nádsíp készítése lett így a program, ami így is nagyon kellemesre sikerült.


Fagyizással és beszélgetős andalgással zárult a nap, azt hiszem kihoztuk a hétvégéből a maximumot, a gyerekekből legalábbis egészen biztos. Jó volt, csinálunk ilyet még. :)


2014. július 31., csütörtök

112

Hola,

Claro que recordamos a kati con mucho carino,

Le confirmo que tenemos disponibilidad para las fechas que me pide  para la reservacion necesitamos que nos mande los nombres completos y numeros de pasportes y le mandamos la confirmacion de reservacion .

Tambien si lo desea le podemos reservar un taxi particular que los espere en el aereopuerto Jose Marti con una pancarta Casa Onelia  por el precio de 30 cuc ?

en espera de su respuesta

Muchas Gracias

Saludos Cordiales


... valamint....

It is a pleasure to communicate with you. We have in our hotel the Traditional Cuban Music Concerts with members of the Buena Vista Social Club.
The Traditional Cuba Music Concert is inside of  1930 Ballroom on Tuesdays and Saturdays. The ballroom open at 8:30pm, the concert start at 9:30 pm until 11:30 pm. For the Concert of Cuban Music we have the fallowing options:

Cover + 1 Cocktail : 25.00 CUC per person
Cover + Dinner + 1 beverage: 50.00 CUC per person

Once in our hotel, you can pay at the tourist desk the same day during the day in cash or credit card no emitted by American bank or if you want you can reserve by e-mail.

....

Best Regards,

LOGOMN pequeño

Ing. Víctor G. Rosquete Pérez

2014. július 11., péntek

Prayer Call - نداء الصلاة

Wow! És még egyszer wow!!!!

Most nem mennék bele részletekbe, időhiány miatt, de ez az út valami fantasztikus volt. Minden apró részlete úgy volt tökéletes, ahogy. És mindenképp megjegyzendő, hogy azok a szülők akik nem, vagy csak baromi ritkán tudnak gyerekek nélkül elszabadulni otthonról, tegyenek azért hogy megoldják, legalább néha! LÉTSZÜKSÉGLET! - még akkor is, ha jómagam is azon az elven vagyok, hogy ha az ember családos, akkor onnantól aztán mindent családostul csinál...


A részletekkel később jövök! ;)

2014. július 2., szerda

Huszonnégy óra

És indulás. Fura, de komolyabb rákészülés és gyomorremegős izgalom nélkül várom most ezt az utazást. Sőt, teljes lelki nyugalommal, vágyakozással. "Az ÚT a cél maga" - mondta Hosszú, mielőtt belevágott élete kalandjába... 

2014. június 25., szerda

Már csak 8-at kell aludni...

...és jön az, amiről még nem írtam: két kerékre pattanva körbemotorozzuk az Isztriát A-val.

Történt ugyanis, hogy azt kértem szülinapomra (még egy jópár évvel ezelőtt, de ami késik nem múlik alapon), hogy láthassam a tengert. Mármint szerencsére szoktam én azt látni minden évben, sőt van hogy többször, vagy többféle tenger is az utunkba kerül, de a születésem napján, hiába van az nyár közepén, még nem igazán sikerült összehozni a dolgot. Nem kell nekem sem torta, sem más egyéb, csak a tenger sós illata. Terveztünk A-t, B-t és C-t is idén, de idő- és pénz híján családilag a klasszikus hosszú nyaralás sajnos nem fog összejönni, de egy isztriakerülős motorozás felnőtt résztvevőkkel viszont igen.

Az ötlet tehát a szülinap volt, meg az, hogy kettesben menjünk, mert olyan már ezeréve (na jó, 6) nem volt, tehát akkor miért is ne motorral? Az a nevezett félsziget közel van (ezer kilométeren azért bőven szétülnénk a hátsónkat, itt a max táv egy napra csak 530 lesz), valamint klasszikus hosszú nyaralás helyszínéül nem választanánk, épp ugyanezért. Pulát, Rovinjt és a többi szépséget azonban már régóta szeretnénk meglátogatni, így belecsapunk a lecsóba: 4 nap alatt körbejáruk amit lehet, és ahol ránk esteledik, ott hajtuk álomra a fejünket. 

Az ötlet olyannyira megtetszett a kétkeréken járó ismerőseinknek, hogy adunk a romantikának és legalább négyen megyünk, de lehet, hogy csatlakoznak még, majd meglátjuk. Autópályákat kerülve a következő az utiterv:


Nagyjából úgy néz ki a dolog, hogy Opatija alá szeretnénk lejutni az indulás napján, ez jövő csütörtök. Kora estére odaérünk, igazából csak világosban fogunk motorozni, és azért ez nem úgy van, mint a kocsikázásnál, hogy tankolni sem kell megállni ekkora távon, hanem az üzemanyag töltés mellett az embernek sem árt kétóránként más pózt felvenni, mint a motoronülős. :) Szóval Opatija alatt valahol keresnénk egy szállást 1 éjszakára, este még csobbanás, vacsi, másnap kényelmes indulás a következő városokba, ezek többnyire egyórás távok, és minden helszínen 1-2 óra sétával, fagyi-kávé-kaja kombóval ütnénk el az időt. Második éjszaka még a horvátoknál, este természetesen strand és tán' némi sörözés, majd a kovetkező nap irány a szlovén Piran, ahol fagyi és séta a kötelező program, utána pedig mindenképpen Olaszországban ebédelnénk (és fagyiznánk, kávéznánk természetesen :P), hogy utána feltöltődve vehessük célba a Bled-i tó vidékét. Ott éjszakáznánk, majd vasárnap reggel-délelőtt kelnénk útra hazafelé.

Csomagolás-teszt folyamatban, a rám kiszabott túradoboz kisebb, mint egy kézipoggyász méret a fapadoséknál, szóval kapjam össze magam. :D

2014. június 17., kedd

Alakul...

Az teljesen nyilvanvalo, hogy egesz Kubat nem fogjuk tudni bejarni, ahogy az is, hogy fel kell allitani egy listat ami mindenkepp megnezendo, mivel ki tudja, vissza tudunk-e meg menni valaha. Sem Agi, sem en nem vagyunk ilyen... aszalodjuk ket hetig a beachen tipusok, szoval kell bele jovo-menos varosnezos nap, meg kell strandolos, Aginak buvarkodos, meg jo lenne valami kirandulos, pl dohany ultetvenyre es tropusi erdei vizesesekhez eljutni. Az is teny hogy Kubaban nem ugy jonnek ossze a dolgok, ahogy azt az ember Europaban eltervezi. Ott semi nem biztos, de ez nagyon is, szoval kellenek "lyukas" napok, amikre van itlet ha ures is marad, de az is lehet hogy utazassal telik. A varosok kozotti kozlekedes olyan, hogy vagy osszejon a tervezett napon, vagy csak masnap, nem mukodik hogy itthonrol kinezzuk a menetrendet, lefoglaljuk a jegyeket es aszerint lofralunk. Aaa.... Itthonrol kinezzuk az utvonalat, es majd ott eldol hogy mikor merre sikerul menni. Agi azt mondta, hogy kalandos lesz, keszit leszarom tablettat, en pedig azt hogy oke, szerintem mojitoban jol oldodik :-) szazotvenhet. :-)

2014. június 2., hétfő

Tizenéves álom

szóval úgy esett az eset, hogy úgy 2002 tájékán egy akkori jó barátommal sokat beszéltünk arról, hogy el kéne menni hátizsákkal Kubába - az éves (havi? heti?) rumfogyasztásunkat tekintve abszolút indokolt lett volna egy ott eltöltött hónap helyieknél megszállva, bejárva a szigetet, de aztán ez valahogy nem jött össze, csak annyi, hogy rákattantam a témára, megvettem az első sokszáz oldalas, képekkel gazdagon illusztrált, nagyjából 3 kg-t nyomó könyvem az országról, rájöttem hogy a bacardi nem a legjobb rum ami nálunk kapható, és persze arra is, hogy a kubai zene és tánc az életem része, és párhavonta rámjön a borús elkeseredés, hogy de akkor én most vajon mikor jutok el Kubába??? na és persze a fő-fő álomkép: mikor sétálhatok úgy a Malecónon, hogy a partra csapódó Atlanti-óceán vize tetőtől talpig beterítsen?


az elmúlt pár évben többször lett volna alkalmunk (sőt elsősorban pénzünk) arra, hogy meghódítsuk az álom-uticélom, de mindig volt valami más, ami elsőbbséget élvezett, bár az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy Férj nem vágyódik oda annyira mint én, tehát az ár/érték arány számára nem ugyanazon az árfolyamon képviselteti magát mint az én esetemben. gyerekekkel pláne nehézkes, az ötcsillag (na de legalább négy) elengedhetetlen ha kicsi gyerkőccel utazik az ember (legalábbis Kubába, máshol nem ragaszkodunk ám ehhez), na meg hogy ha már családdal, akkor rendes légitársasággal kellene menni, ami szintén horror áron kínálja a jegyeket, így a family pack alaphangon is lenne vagy kétmilla, de inkább több.

az anyagi- és élethelyzetünk azonban olyan mederbe terelődött, hogy kilátásba került egy kubai utazás mégis, ám nem családostul. Férj azt mondta: az én álmom, csináljam... őszintén szólva ő jobban aggódna a gyerekek miatt ha mindannyian mennénk, és akkor is ha kettesben mennénk és ők itthon maradnának, szóval ha akad olyan utitársam akivel szívesen elenged, akkor hajrá, vágjak bele, elvégre mikor, ha nem most?! így felvetettem ML-nak és Áginak, hogy mi lenne ha, és azonnal rábólintottak, hogy oké, csináljuk, bár ML nem sokkal később visszalépett (feltehetőleg Dél-Afrika lesz az uticélja, de ez egy véletlen fordulat), Ágival maradtunk, és egy kicsit fenntartásokkal kezeltem a dolgot (egy ideig), nem hittem hogy tényleg eljönne velem úgy, hogy csak ketten, mert bár voltunk már együtt pár helyen, de mindig társasággal.

pár hónappal ezelőtt (amikor ML, Ági és én egy Brüsszel-Brugge-Luxemburg kiruccot csináltunk) már felszínesen beszélgettünk a dologról, hogy majd jövőre, de aztán eljött a május közepe, Ági is és én is rendelkeztünk a megfelelő anyagi háttérrel, elkezdtük a repjegy vadászatot. Kubába eljutni nem olyan egyszerű, ha az ember spórolni akar... és hát muszáj, mert azért nem a lottón nyertünk, és nem sokszorennyi áll a bankszámlánkon. szóval a következő lehetőségek vannak:
- budapesti indulással KLM/AirFrance: jelenleg ~300 000 Ft-ért foglalható repjegy oda-vissza amszterdami vagy párizsi átszállással, hazaúton 1 tranzitéj beiktatása szükséges. néha ki lehet fogni akciókat 180 000 Ft-ért is, de most vagy lesz ilyen, vagy nem, tavaly volt 5 napig egy bizonyos időszakra, de senki nem lát a jövőbe...
- szintén budapesti indulással megy az Aeroflot, Moszkvai átszállással, aminek hátulütője hogy bár csak 217 000 Ft, az éjszaka közepén érünk Moszkvába, ami ellenkező irány ugye, ott minimum 6-8 órát kell várakozni (igen, a reptéren...), és kurvasokat (bocs) repülni Havannáig... gyakorlatilag minimum 24 óra utazás, hát nem leányálom. 
- vannak olyan légitársaságok, charter járatok, stb, amik pl Brüsszelből és/vagy Londonból mennek és nem Havannába, hanem mondjuk Varaderoba, amit alapesetben elkerülnénk, de ha már így hozta az élet...

feliratkoztam az ilyen tipusú társaságok hírlevelére, és amíg vártam az info-áradatot, megcsináltattam az útlevelem és megvettem az utazáshoz szükséges jóó naagy és gyönyörű és profi hátizsákot. múlt hét kedden jött is egy kedvemre való a Jetairfly-tól, hogy na MOST lehet foglalni a téli járatokra óccsóé. sos üzenet Áginak, hogy ez van, nézzünk rá, találtunk is 3 olyan járat-kombinációt, ami a kéthetes kiruccanásunknak épp megfelelne, és tényleg bőven kedvező áron volt: a Budapest-Varadero-Budapest járatra 130 000 ft. teljesen véletlenül épp azon a napon, amikor a Wizz-nek is akciója volt, 20% kedvezménnyel foglalhattam, plusz a discount clubos kedvezményem, tehát a hazautat is lefoglaltuk kb 3000 ft/fő áron, ehhez még jött a Ryan Air-es kiutazás durván 7 ezer forintért, tehát a moszkvai olcsónak mondható megoldáshoz képest ez így együtt 140-ért szerintem simán jó, és bár eredetileg jövő március-április környékére terveztük az utat, a végleges időpont az ottani időjárást és a repülőjegy árakat, na meg Ági munkáit is figyelembe véve november 20-december 7 lett (ebből Kubában november 21-december 5-ig leszünk).

a dátumokban a csúszás abból adódik, hogy van egy hátulütője a dolognak: a varaderoi járat a brüsszeli reptérről indul, a fapadosok pedig a CRL-ről, ráadásul a menetrendek bizonytalansága miatt az a tuti, ha 1-1 éjszakát a kubai repülés előtt/után Brüsszelben töltünk, ez kb 20 000 Ft pluszköltség lesz, de ez így még mindig 160, nem 217, és nem a moszkvai reptéren, hanem mondjuk egy belga csokiboltban lehet elütni az időt, ami azért nem mindegy, meg hát mindennek van jó oldala ugye. :)

szóval jelenleg itt tartunk most, őszintén szólva olyan zsúfolt volt a múlt hetünk családilag is, hogy valamikor talán a csütörtök esti futásom során jutottam el oda, hogy fel is fogtam, hogy akkor ez most már BIZTOS, és hogy én TÉNYLEG ott leszek a havannai Malecónon, és... és... éss.... és RENGETEG kérdés van még, jelenleg úgy látom túl sok a könyv, az info, a vágy a megvalósíthatóhoz képest, de azért mazsolázunk. ami biztos. elsősorban casa particularokban fogunk megszállni (magánszállás), tömegközlekedéssel utazunk, és megpróbáljuk bejárni ha nem is az egész, de fél Kubát mindenképp. :)

ja, ilyennel repülünk majd: 



2014. május 29., csütörtök

Szóval az úgy volt...

.... hogy tegnapelőtt bevásároltam repülőjegyből, és egészen konkrétan BUD-CRL BRU-VRA VRA-BRU CRL-BUD viszonylatokra gondolok itt, november 20-december 7 közötti időszakra.

őő izé, bocs a hallgatásért, lesz sztori, manana... :)