már csak 2! - 2008. 09. 10

13:00

A.: nem tudod hogy hová tettük a Manó napernyőjének a leszúróját?

én: hmm. nemtom majd délután megkeresem.

aztán A. elment dolgozni, én kutattam itt-ott de nem lett meg. aztán megbeszéltük, hogy pedig direkt olyan helyre tettük hogy tuti meglegyen mire indulunk, ne kallódhasson el. végigjártunk délután már minden helyet, ahol ésszerű lehet (hozzáteszem, hogy én a bugyik között tartom az útleveleket, mert ha az útlevél kell bugyi is kell alapon, ott tuti meglesz és a kezembe akad :D), szóval azt a leszúrót kerestem a bugyik közt (értsd: az útlevelek mellett), a pénz környékén, a gumimatracnál, a fotóstáskában, a kameratáskában, Milán szekrényében, táskáimban, mosókonyhában, speizban, hűtőtáskában, esőkabátok közt, esernyők mellett, szúnyog- (és rovar-) riasztók közt a fiókban, gyógyszeresfiókban, bőröndökben, konyhában mindenhol (hűtőben nem), majd este 8ra már tetőfokára hágott az izgalom, és MINDKETTEN kerestük MINDENHOL. és nem lett meg. és járt az agyam hogy hol a túróban lehet, és hogy ez milyen már, hogy DIREKT azért vettünk ilyet, hogy majd milyen jó lesz Milán napernyőjét vagányan a homokba leszúrni. és NINCS MIVEL. gondoltam, hogy ha olyan helyre tettük, hogy utazáskor BIZTOS meglegyen, akkor pakolás közben elő KELL kerülnie. aztán mondta A. hogy nem baj, max csinál egyet valahogyan, valamiből.

20:30

esti szopi a gyerekszobában, Manó félálomban, én meg csak nézem őt, majd leveszem róla a tekintetem, nézem a falat... a pelenkázót...  baaaaaakker!

én: így nézett ki? :DDD

A.: hol volt?

én: nemmondommeg. :DDD

_{(hozzáteszem, hogy olyan helyen volt hogy induláskor sem lett volna meg. és igen, nem ott volt, ahová együtt tettük, hanem áthelyeztem. ezeket a sorokat olvasva pedig majd A. jól megállapítja, hogy olyan vagyok mint anyám. és tényleg. :D)}

amúgy szinte minden össze van készítve, szóval ha most kéne indulnunk, az sem okozna gondot (sőt.. :D), holnap délelőtt A-nak még meló, délután vendégek jönnek, pénteken pedig próbálunk minél többet pihenni.

évek óta az első alkalom, hogy tulajdonképpen nem melóból indulok nyaralni. de tökjó, mert így tényleg rá lehet készülni. nem a pakolásról van szó, hanem úgy belül. nem az van hogy zsong az agyam az irodában történtek miatt még Belgrádnál is. így azért egész más nekiindulni. bár tény, hogy mindkettőnek megvan a varázsa. :)