a gyerekek (nem először) utazósat játszanak. mindenek előtt megjegyzem: ezt sohasem kezdeményeztük, teljesen maguktól, önállóan kezdtek neki már vagy 1-2 évvel ezelőtt, azóta visszatérő ez a fajta szerepjáték. ilyenkor a nappaliban fellelhető székeket, nádfotelt, sámlikat egymás mögé sorakoztatják, és az a repülő vagy épp vonat, a kanapé pedig általában a hajó. van kis hátizsákjuk, ezekbe pakolják az útravalót, a plüssállatok pedig legalább két széket elfoglalva utaznak. néha határátkelő, néha fizetőkapu miatt kell megállni, de olyan is volt már, hogy "becsekkoltak". :D most a következő párbeszéd ütötte meg a fülem:
Milán (4,5 éves): Szofi, most hány kilométerre megyünk?
Szofi (3,5 éves): háááát,... száz.
Milán: csaaak száááz? de hát az nem is utazás, csak kirándulás!
:D
I like :-)
VálaszTörlésja, és itt is kapcsold ki a betübeírást légyszi :-)
kérésed számomra parancs. :)
Törlés